Ceglédbercel

Weboldal

Ceglédbercel község Budapesttől D-K-re 60 km-re fekszik Albertirsa és Cegléd között. A községet átszeli a 40-es út, a falu határában a 4 sz. főközlekedési út. A község 294 ha 5547 m2-en fekszik.

A településen jelenleg 4509 lakos él, s mintegy 1600 ingatlan található. A Községi Önkormányzat mellet Német Kisebbségi Önkormányzat választására is sor került.

A falu teljes közművel ellátott (víz, csatorna, gáz, telefon, kábel tv rákötési lehetőség).

A településen egy általános iskola működik, Eötvös József nevét viseli.Az Általános Iskolában német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás folyik kb 400 diák részére. Az Óvodában l50 gyermeket látnak el, s szintén folyik a német nemzetiségi oktatás.

Az Önkormányzat működtet víz és csatornahálózati rendszert.

A kulturális élet színtere a Dózsa György Művelődési Ház, melyben öntevékeny csoportok működnek. (Énekkar, Rozmaring tánccsoport, Nemzetiségi Kórus, Kézműves Klub stb) Helyet biztosít a település életében fontos minden más eseménynek is.

A település rendelkezik sportpályával, az érdeklődőknek tudunk biztosítani horgászati és vadászati lehetőséget.

1996 óta várja az érdeklődőket a falumúzeum. Az épület hagyományos bútorzattal van berendezve, ami helyi kézművesek munkái, házi lyukhímzéses függönyök, terítők, ágyvégek láthatók valamint a viselet ruhadarabjai is megtalálhatók a múzeum darabjai között.

A falu határában több száz hektáros szőlő ültetvény található és egy modern szőlőfeldolgozó, pincészet található. Ceglédbercelen terem az Unghváry László borrend zászlós bora a cserszegi fűszeres.

A falu ékessége a 2000-ben ujjá szentelt római katolikus templom, gyönyörűen felújított külsővel és belsővel várja a látogatókat.

Az egészségügyi ellátásról két háziorvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos gondoskodik. A faluban a gyógyszerellátás zavartalan.

A településen élő aktív korú népesség zöme ingázik. Budapesten, Cegléden vállal munkát, tekintettel arra, hogy a faluban az Önkormányzat és intézményein kívül más munkahely nem sok található. Iparral a település nem rendelkezik.

Néhány szó a múltunkról
A középkorban ez a terület Alberti pusztája volt. Az első okleveles említése egy 1281-es határjárásról írásban szerepel. 1457, 1468 és 1482-es oklevelek Bercelpusztáról beszélnek. A XIII. században a Klarissza apácák birtoka volt, a rendet l785-ben feloszlatták, ekkor a Vallásalap tulajdonába került. II. József császár hannoveri nemeteket telepített ide, akik a községet kezdték szabályosan kiépíteni. Az új lakosság között kolerajárvány ütötte fel a fejét. A telepesek evangélikus vallásúak voltak, ezért a ceglédi hittestvérek vették őket ápolásba. A járványban sokan életüket vesztették, a halottaikat a ma is létező ceglédi evangélikus temetőbe temették, a felgyógyultak hazájukba visszamenekültek.

Az elhagyott községbe Soroksárról, Adonyból, Taksonyból, Harasztiból németek, Ceglédről, Üllőről magyarok költöztek. 1804-ben önálló községgé alakult Bercel. Az időből való a község pecsétje is. Az l848-as magyar forradalom l24 berceli jobbágynak 3000 hold földet juttatott.

A lakók főként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Majd l846-ban megépült a Pest-Szolnok közti vasútvonal. A vasút válik a fő megélhetési forrássá, míg a mezőgazdaság és az állattenyésztés csupán mellékessé válik.

1945 januárjában súlyos csapás éri a falut, mintegy 640 főt vittek kényszermunkára. Az 1946-os év ismét megrázkódtatást hoz a falu életébe, 441 főt kitelepítenek, mivel korábban német nemzetiségűnek vallották magukat, vagy SS vagy Wolksbundisták voltak. A kitelepítettek helyére Tiszántúlról 24 család érkezett. Ezek zöme rövidesen el is költözött, mert nem tudta megszokni az itteni környezetet, s nem tudtak beilleszkedni a falu közösségébe. 1948 tavaszán felvidékről érkezett 38 család. A felvidékiek beilleszkedtek, lassan a falu is elfogadta őket. A munkaszolgálatra elhurcoltak 3 csoportban tértek haza. Az első csoport 1946-ban, a második 1947 szeptemberében, míg az utolsó csoport l949 november 4-én tért haza.

A kivittek közül 159 -en azonban sohasem tértek haza. Az elhunytak emlékére 1991-ben a falu emlékművet avatott, s azóta minden évben november 4-én lángot gyújt, amely napot a Képviselőtestület a falu ünnepévé nyilvánította.